Szeretettel köszöntelek oldalamon!

Szeretettel köszöntelek oldalamon!

2013. február 21., csütörtök

Így kirándulunk mi

 Az idei első sétánk. Annyira kellett ez már. Gyönyörű napsütésben indultunk, bár a levegő meglehetősen hűvös volt. Egyszerűen hihetetlen hogy ha süt a nap, minden megtelik élettel. Tél végén is fantasztikusan zöldek a dombok, egészen más arcát mutatja ilyenkor mint az állandó szürkeségben.
Így kirándulunk mi. 
Először is az angol ezeket így hívja: country walk. A trip-kirándulás szót a többnapos kiruccanás esetén mondják . Véletlen akadtunk rá ezekre a kiadványokra, túraboltokban , könyvesboltokban kapható. Az interneten is található rengeteg útvonal, van miből választani. Lehet kapni nagy térképeket is, bár ezek számomra nagyon bonyolultak. A könyvben minden jól le van írva, hol kell parkolni, merre van toilet, hol lehet étkezni, teázni. Nagyjából milyen a terep, lehet-e babakocsit vagy tolókocsit használni. Lehet választani a rövidebb sétákat vagy  egészen nagy túrákat is. Mindenhez megadja kb. mennyi időt vesz igénybe és milyen nehézségű a terep. Mi az időtartamot egyáltalán nem vesszük figyelembe, az útvonal kibogarászása , a fordítgatás, a fényképezés miatt sokszor órákkal tovább tart a menet. Határozottan kalandtúra jellegű az egész, mert turista jelek nincsenek. Rá kellett jönni az ízére.
Magánterületen kell menni ahol ilyen oszlopok jelzik merre is mehet a nép. Elég szellősen vannak elhelyezve.Mindenhol jelzik, hogy szabadon lehet-e engedni a kutyákat. Ha farmon keresztül vezet az út a kutyákat meg kell kötni természetesen. Vannak olyan kiírások is, hogy  száron kell vezetni őket, kivéve ha a tehéncsorda üldözésbe kezd. Szaladtunk már mi is ló elől, nem árt óvatosnak lenni. Vagy menjünk libasorban ha nő a gyep. Rettentő vicces időnként.
Nagyon sokszor az ilyen végtelen hosszúságú kőfalon kell átkelni. Ezeket anno speciális tecnikával, kötőanyag nélkül építették. Ez egy stone stile- kő lépcsős átjáró.
Ez itt egy kissing gate. Először fogalmunk sem volt milyen kapuról lehet szó. Egy ember fér csak át rajta, abszolút birkabiztos. Túlsúlyos túrázók kissé nehezen tudják használni, igaz ők nem is járnak ilyen helyeken. Legfőképpen idősekkel találkozunk szuper felszerelésben, nagy hátizsákkal rendszerint. 60 év és efelett, fantasztikus ezt látni, mindig nagyokat köszönünk egymásnak.
Ez itt egy wooden stile, falépcsős átjáró. Van olyan is mikor létra van ha magas a fal, tetején kiskapu, biztos ami biztos nehogy átjusson más csak az ember.
Ez a kedvencem, squeeze stile nem is tudom, hogy magyarul hogyan fordítjuk. Squeeze mint présel, összenyom.
 Tényleg úgy kell átpréselni magát az embernek a kövek között. 
A kirándulós  feelinghez hozzátartozik a hatalmas dagonya. Rutintalan kezdőként a sáros bakancsunkban kellett beülni a kocsiba, most már van váltócipőnk.
 Vastag mohatakaró borít szinte mindent, amit meg kell tapogatni természetesen. Fantasztikus érzés ahogy belesüpped a kezünk.
 Nemsokára pedig megszületnek a kisbirkák, jön a lambing season.

2013. február 11., hétfő

Hó és hideg

 Ugye ha a hópehely sütikiszúró sima fémdobozban érkezik, az felhívás keringőre. Díszíteni. Hópehelyminta hímezve, ezt láttam lelki szemeim előtt az első pillanatban. Na de milyen színnel,milyen stílusban? Legyen valami télies hideg színű? Vagy rusztikus ami hozzám közelebb áll? Végül is elegáns lett.

Red Hause in Winter- LHN mintája. Nálam most kékben.
Fonalak: Vénusz és Nina
Vászon: saját festés sütőben sült
Hiába is szeretnénk már a tavaszi virágban gyönyörködni, még tart a tél.