Megszöktünk!
Télből a nyárba. Titkos vágyam volt, csak egyszer az életben kipróbálni milyen érzés. Mondanom sem kell fantasztikus volt. Az utolsó nap reggelén felemelő élményben volt részem. A nap már megkezdte útját, nem volt felhő sem az égen akkor még, a fények tökéletesek voltak. Fogtam a kis fotómasinámat és elindultam. A szállodából kilépve rögtön a havas vulkánon akadt meg a tekintetem. Gyönyörű látvány volt. Aztán tovább a partra, a korai kelők már szintén sétálgattak, de alapjában véve csendes volt minden. Leültem és minden megszűnt körülöttem,megállt az idő. És akkor ott éreztem hogy átjár az erő, hogy óriásira növök, belülről szét akart feszíteni. Azt éreztem hogy képes vagyok mindenre , a könnyeim hullottak. Nehéz szavakba önteni ezt, de nagyon intenzív volt az egész. Minden nyaralás vagy elutazás végén az ember azt kívánja bárcsak maradhatna még. Most először az életben gondoltam úgy, hogy jó lesz visszamenni, hogy jó lesz megint a kihívások elé állni, mert erős vagyok és én irányítok.
Hazaérve rögtön előkaptam ezt a nyári horgolást és befejeztem a mandalás felsőmet. Nem volt semmi elképzelés, csak az ,hogy fogyjon a fonal a szekrényből. A mandalát négyszögesítettem, aztán ez a felső lett belőle. Két négyzet a szélein összehorgolva, két csík a vállpántnak és ennyi.
Természetesen horgolt kiegészítőkkel hordva.
