Szívemnek kedves apróságok

Apróságaim az elmúlt napokból.

Végre valami kockás

Erre a mappára olyan jó érzés ránézni, sokkal szebb így mint csupaszon. A mintáimat tartom benne. Direkt egy csúnyát vettem, hogy fel tudjam öltöztetni. El tudnék képzelni erre az anyagra egy szép rózsa mintát is. Na majd a következőre, hiszen ez  már úgy is tele van.

Romantika

 

Ki kellett próbálni az új masinát, ami úgy varr mint az álom. Szinte magától siklik az anyag szép csendesen, nincs semmi rángatás, huzigálás. Lassan ismerkedünk csak. Elsőként ez a lenvászon ruha akadt a kezembe, amit szétvágásra szántam. Gyorsan fel is próbáltam, hogyan mutatna tunikaként. Eljött az idő előkaptam az ollót és nem volt visszaút. A csipkét ugyan elsőre rövidebbre szabtam, de szerencsére volt még belőle. Úgy érzem határozottam jót tett neki ez az átalakulás. Holnap fel is avatom, mert tuti jó kedvem lesz tőle ebben a borongós időben.

Őszi erdő

 Megküzdöttünk a számítógéppel, végre sikerült feltölteni a képeket. A bejegyzések ritkuló száma egyenes arányban áll a technikai nehézségekkel. Ilyenkor annyira elmegy a kedvem az egésztől. A másik blog is ezért van elhanyagolva, pedig lenne mit mutatni abban is. Na de összejött és ez a lényeg. Meg az, hogy ma pár órára kisütött a napocska és sikerült végre lencsevégre kapni a nyáron készített melegebb holmikat. A csipkestóla bizonyára sokaknak ismerős, elkészítettük jó páran. Egyik szebb lett mint a másik. Az enyém tolnai gyapjúból készült amit még a télen Bucillától rendeltem és az őszi erdő nevet viseli. Míg kötöttem tényleg úgy éreztem, hogy ott járok. Már felavattam sapkástul együtt, de úgy érzem, hogy így együtt kicsit sok a kettő.

Ez a sötétkék még várakozik, szerencsére még nincs annyira hideg, hogy már ezt is fel kellene venni.

 Ajándék a legjobb barátnőmnek! Csak kár, hogy olyan messze van!

Örömhímzés

Tegnap estére készültem el vele, és imádom!!! A színeit, a hangulatát, a finomságát....

Most már csak valami szép keretet kell hozzá találni.

Provence

 

  Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek Benneteket ezzel a levendula csokorral, ma reggel szedtem a kis kertünkből.

 Két tövet ültettünk, és izgatottan vártuk, hogy vajon megmarad-e. Ahogy nőtt, látszott, hogy kis zsenge vékony szálú lesz, szinte ki is dőlt a helyéről, csúnyácska volt. Augusztusban kezdett virágozni.

 

  És ahogy ígértem, jöjjenek a provence-i képek. Még sikerült elcsípni a levendula földeket teljes virágpompában. Csodálatos élmény volt.

 

 Le Sentier des Ocres. Roussion falunál találhatók ezek a festői sziklák, a kőporból tényleg festéket készítenek.

 

  És itt a falu. A házakat is ezzel a kőporral színezték. Órákig tudtam volna még bolyongani a kis utcácskákon. 

 

  Saint Remy de Provence piac. A másik nagy kedvencem ez volt. A képek magukért beszélnek.

 

A levendulák mellett híresek még a camargue-i lovak és bikák is.

Szuper szállásunk volt, Tarascon városkában. 150 éves kőházban laktunk, egy hatalmas birtokon.

Ha bárkit érdekel, szívesen megadom a címet, jó szívvel merem ajánlani.