....kissé fekete szurokként úgy érzem.
Elkezdődött egy jókora mélyrepülés amikor visszajöttünk a szuper nyaralásból és másnap arra ébredtünk,hogy az egyik szobába a lyukas tetőn keresztül folyik be a víz. Ez ugye annyit jelentett, hogy nincs mese költözni kell, és számomra ez egyenlő a borzalmak borzalmával. Én és a költözködés hadilábon állunk. Már most, hogy csak írok róla érzem a csomót a gyomromban. Nos ez az állapot nyár vége óta tart, helyet már találtunk de még minden előttünk áll. Pár dobozt már összeraktam, hogy egy kicsit könnyítsek a lelkemen, de nem igazán működött. Két hónapig nem fogtam horgolótűt a kezembe, magam is nagyon csodálkozom, hogy bírtam. Egy fokkal azért jobb a helyzet amióta tudom, sokkal szuperebb lesz az új lakásban.
Kötöttem egy sapkát is ennek örömére, és készül egy baktus kendő is egy barátnőnek.
Ha akartok valami gyors és isteni sósat sütni, akkor mindenképpen készítsétek el ezt a márványsajtos kekszet. A receptet a zseniális Kifli és levendula blogban találtam.
Hosszú volt ez az eltűnés tudom,többen nagyon kedvesen érdeklődtetek, hogy mi van velem, amiért külön köszönet. A blog majd folytatódik ha a dolgok visszakerülnek a régi kerékvágásba, terveim vannak , remélem meg is fognak majd valósulni szép lassan. Most egy kis időre elköszönök, valószínűleg már csak jövőre találkozunk megint.
