A fantasztikus medvehagyma!

Kezdődik a szezon!! Ugyan még csípős, esős, változékony az idő, de már nemsokára fel lehet kerekedni egy kis sétára az erdőben.Már nagyon várom!Akárcsak azt, hogy szedhessek medvehagymát.Tudtam, hogy hazánkban is van pár helyen ez a fantasztikus gyógynövény , de egy tavalyi kirándulásunk alkalmával, mikor mentünk és szaglásztunk erősen, mi ez a finom illat,biztosan főznek a közelben, akkor jött a felismerés, hogy mi bizony egy medvehagymaszőnyeg szélén sétálunk.Azóta nem tudok betelni ezzel a növénnyel!
Ezta képet nem mi készítettük, de talán az idén sikerül nekünk is így lencsevégre kapni a Bakonyban.

Íme egy kis ismertető róla.

Üde lombos erdeink aljnövényzetének elmaradhatatlan tavaszi virága az évelő medvehagyma (Allium ursinum ). Előfordulási helyein tömegesen tenyészik, szőnyegként teríti be az erdők alját. Március végén, április elején jelennek meg a föld felett hosszúkás, ívesen visszahajló levelei. Fehér virágai április-májusban nyílnak.

Hajtásai erős, fokhagymára emlékeztető illatúak és ízűek, taposáskor erős hagymaszagot árasztanak. Egyetlen veszélye, hogy levelei ránézésre könnyen összetéveszthetők a vele egy időben és helyen növekvő májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) leveleivel, ami viszont halálos mérgezést is okozhat.

Tavaszi méregtelenítő .

Ha mégis vállalkozunk gyűjtésére, virágzása előtt szedjük leveleit. Frissen fogyasztva és tartósítva egyaránt kiváló fűszernövény. Fűszerként való alkalmazása gyakorlatilag azonos a fokhagymáéval, csak lágyabb ízű annál.Tavaszi tisztítókúrák elmaradhatatlan növénye, mivel állítólag kiválóan tisztítja a gyomrot, a beleket és a vért. Nagyvárosok lakóinak különösen ajánlott, "ólommentesítő" hatása miatt. Emellett vérnyomáscsökkentő és érelmeszesedés gátló is.

Nyugat-Európában olyannyira kedvelt fűszernövény, hogy a tömeges gyűjtés miatt veszélybe került állománya, ezért védetté nyilvánították. Hazánkban - a védett területek kivételével - még gyűjthető. Május végén szezonja véget ér.

A felhasználása ezerarcú. Készülhet belőle: pesto, leves, tea, pálinka, bor, méz, sajt stb.
Adhatjuk zsíros vagy vajaskenyér mellé, salátákba, mártásokhoz, belesüthető pogácsába, rétesbe, palacsintába.
Orfűn olyannyira népszerű, (rengeteg van a Mecsekben), hogy pár éve fesztivált rendeznek a tiszteletére.
Ha rákerestek a neten, sokmindent megtudhattok még a növényről és felhasználásáról, van egy csomó recept is. Amit az idén feltétlenül ki szeretnék próbálni, az a medvehagymás pogácsa.
Íme a receptje: 50 dkg liszt, 10 dkg medvehagymalevél, 2 tojás sárgája, 1 dl tejföl, 25 dkg vaj vagy margarin, 3 dkg élesztő, 1 dl tej, só, 1 dkg cukor.
Az élesztőt fel kell futtatni a cukros, langyos tejben, a lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk az élesztőt és a többi hozzávalót. A tésztát jól kidolgozzuk, és fél órát pihentetjük. A medvehagyma leveleket jól megmossuk, lecsepegtetjük, és vékony csíkokra vágjuk. A tésztát kinyújtjuk, rászórjuk a vágott medvehagyma felét, az egészet felcsavarjuk, mint egy tekercset, nyújtófával kissé ellapítjuk, felébe egymásra hajtva 20 percig langyos helyen pihentetjük. Ezután ismét kinyújtjuk, és megszórjuk a maradék medvehagymalevéllel, és az előbbi módon felcsavarjuk, ujjnyi vastagra nyújtjuk, tetejét megrácsozzuk, és közepes méretű pogácsákat szaggatunk belőle. Tojással megkenjük, a tepsiben még 10 percig pihentetjük, majd sütjük.
A recept Nagy Bandó András könyvéből való, melynek címe: Orfűi Medvehagyma Kincseskönyv.